Gyűrűsférgek – Wikipédia

Gyurusfergek fejlodese, Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára

Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk.

Gyűrűsférgek – Wikipédia

A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld,  növényi  maradékok, néha kis, elhullott  állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.

A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta teste gyurusfergek fejlodese henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik. Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb.

gyurusfergek fejlodese Maine Coon férgek kezelése

Szine barnás-vöröses. A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai. Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban. Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően babaellenes gyógyszerek áttekintése féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon gyurusfergek fejlodese őt onnan kihúzni.

A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a nyereg. A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet.

hogyan jönnek ki férgek tabletták bevétele után

Kültakaró A gyurusfergek fejlodese kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót. Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk.

A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat gyurusfergek fejlodese egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban.

Ezt gyurusfergek fejlodese a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit. Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy hátra. Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük. A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre. A testüreg végzi a test megtámasztását.

Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára

Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. Gyurusfergek fejlodese gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja gyurusfergek fejlodese tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot.

A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni.

Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll.

A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható gyurusfergek fejlodese kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből.

A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot.

Gyűrűsférgek

A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként gyurusfergek fejlodese idegtörzsből áll. Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le. Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert.

gyurusfergek fejlodese

A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek. A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül gyurusfergek fejlodese gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a féreg csak a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni.

Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák. Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán sárgávalaz utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével találunk.

gyurusfergek fejlodese bélféreg gyógyulasi ideje

Az ilyen felépítés lehetetlenné teszi az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell. Amikor a gyurusfergek fejlodese befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták. Az ilyen fejlődést közvetlennek nevezzük, mert  nem megy végbe nincs közbevetve semmilyen más fejlődési állomás, és a kikelő egyed nagyon hasonlít a kifejlett állatra. A földigiliszta fontos szerepet játszik a talajképzésben, amit elsőként Charles Darwin fedezett fel.

Ez azzal függ össze, hogy a földigiliszta hosszú járatokat váj a talajban találtak földigilisztajáratot 8 m mélyen a földfelszín alatt is. Az ilyen járatoknak köszönhetően a levegő és a víz a benne oldott tápanyagokkal könjiysbben eljut a növények gyökérzetéhez. Megjegyzendő, hogy 1 m2-nyi felszín alatti talajban a gilisztajáratok összhossza elérheti a 8 km-t. Azzal, hogy a földigiliszta járatokat fúr, porhanyítja, fellazítja gyurusfergek fejlodese talajt, elősegítve a gyökerek növekedését még a tömör például agyagos talajokban is.

A földigiliszta meg­mozgatja a talajt, gyurusfergek fejlodese az alsó rétegeket felülre, a felsőket pedig alulra viszi. A földigiliszták egyedszáma hektáronként elérheti akár a több milliót. Ebből is látszik, hogy a földi­giliszta jelenléte növeli gyurusfergek fejlodese talaj termékenységét, egyúttal azt is jelzi, milyen a talaj állapota.

Jelenleg az a helyzet, hogy a földigiliszta védelemre szorul, ugyanis csökkenhet az egyedszáma a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazása következtében. Nyolc földigilisztafajt bejegyeztek az egykori Szovjetunió Vörös Könyvébe, kettő pedig Ukrajna Vörös Könyvében szerepel.

Nadályok osztálya.

MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)

Az osztály gyurusfergek fejlodese édesvizekben, tengerekben, egyes esetekben a szárazföldön elterjedtek. Vannak közöttük apró állatkákkal férgekkel, puhatestüekkel táplálkozó gyurusfergek fejlodese a gerinces állatok vérét szívó ragadozók.

A nadályok testén akárcsak a kevéssertéjűekén alig találni sertéket. Kívülről vastag kutikula borítja bőrüket, amin jól kivehetők a gyűrűk. Érdekes, hogy ez a gyűrűzet nem felel meg a belső szelvényezettségnek. Nyereg nem gyurusfergek fejlodese fel rajtuk.

A nadályokra az jellemző, hogy két szívókájuk van: az elülső, amelynek alján a szájnyílás található, és a hátsó.

9. HÉT: AZ ÁLLATOK RENDSZERTANA ÉS EVOLÚCIÓJA

Ebbe az osztályba tartozik az orvosi pióca, amely a nevét onnan kapta, hogy a gyógyászatban alkalmazzák a véredények megbetegedésekor például trombózis eseténmagas vérnyomás kezelésére. Ez úgy történik, hogy a nadályokat a beteg testének meghatározott részére helyezik, ahonnan az állatka kiszívja a vért, amelynek pótlására a belső szervektől megindul a véráram, így csökken a vérnyomás, a páciens állapota javul.

Ezen kívül van még egy fontos dolog: a pióca nyálmirigyei egy igen értékes anyagot, hirudint termelnek, ami gátolja a véralvadást. A sebhely, ami a pióca szívókájának tapadási helyén képződött, hosszú ideig nem heged be. A hirudin elősegíti a véredényt elzáró és a normális vérkeringést akadályozó gyurusfergek fejlodese tromb felszívódását. Napos, meleg időben a part közelében les zsákmányára. Rejtekhelyéről az áldozat által keltett vízmozgás csalja elő.

Életciklusok és a növények kétszakaszos egyedfejlődése

Keskenyebb testvégének tapadókorongjával ráakaszkodik a gerincesekre. Tágulékony bélcsatornájában saját testsúlyának ötszörösét is meghaladó vérmennyiséget képes tárolni, melynek emésztése fél évig is eltarthat.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

Nyár elején az orvosi pióca a vízpart talajába rakja petéit. A petéből kikelő, átalakulás nélkül fejlődő kis piócák a következő tavasszal visszatérnek a vízbe, és folytatják szüleik élősködő életmódját. Napjainkban az orvosi piócák száma a mocsarak lecsapolása és a túlzott gyűjtés miatt csökken A nadályok hermafroditák. Párosodás után a petéket egyes fajok a talajba rakják pl: orvosi piócamások a hasi oldalukhoz tapasztják. Sok faj petéit védi nyálkaburok kokon. Ellenőrző kérdések: Hol élnek a kevéssertéjűek?

Hogyan alkalmazkodtak az életterükhöz? Az ábra alapján ismertesd a földigiliszta a emésztőrendszerét.